5.Fejezet~ Kollegina

Mirror

Cristiano Ronaldo

15. Szeptember; Madrid, Spanyolország

Késve érkezem meg edzésre, futólépésben szelem át a folyósokat, remélve, hogy Rafael még nincs kint a gyepen. Mellettem szintén késésben lévő barátom, Sergio. Egyszerre lépünk be az öltözőbe, ahol hatalmas jókedv fogad minket, mire nekem is mosolyra húzódik a szám. Gareth és Marcelo szörnyen komolyan magyaráz éppen valamit, amin a többiek jókat derülnek egy emberként.

- Na, mi van?- Kérdez rá Ramos a hatalmas vidámság okára.

- Tegnap egy pici, szőke nő szórakozott velük- mutat rá Gareth, Marcelo, Pepe, Jesé, Keylor ötösre a francia Karim.

Sese értetlen fejet vág, ezzel egyértelműen mindenkinek tudtára hozva, hogy fogalma sincsen a dologról. Karim hangosan felsóhajt a spanyol védő értetlenségében. Megszokhatta volna már.

- Éppen mentek Garethhez, amikor az a csaj ott volt, Marcelo leszólította, de a lányt nem érdekelte, aztán bementek mellé a liftbe ahol a csaj nem volt hajlandó megszólalni egy nyelven sem, csak valami kínaiul dumált. Aztán Bale lábára rálépett a tűsarkújában, majd kiröhögte őket és lelépett.- Foglalja össze röviden a csatár.

A védőből azonnal kitör a röhögés, amire már a többiek is újrakezdik. Kínomban már én is elnevetem magamat. A hetes számmal ellátott helyemre dobálom a cuccaim, és villám sebességgel öltözöm át. Már mindannyian készen vagyunk, csupán Ramos nem bír magával és így az öltözés is nehezebben megy neki. Mikor végre sikerül neki mindannyian együtt indulunk el a pályára, legalább csoportos leszúrásban lesz részük.

- Még ma érjetek ide, ha kérhetem!- Üvölti el magát edzőnk, amikor kilépünk a fűre.

Sietve szeljük át a pályát egészen Benítezig, aki lemondóan sóhajt. Kérdőn fürkész minket, várva a késés okára való magyarázatunkat, amit ezúttal a göndör Marcelo meséli el neki. Fejét csóválva mosolyogtatja meg a sztori. Ez a lány biztos nem tud róla, hogy kikkel találkozott.

- Ez ilyen késős nap úgy tűnik- tesz egy megjegyzés, mire elmosolyodunk- ma érkezik az egyik új kollegina is, aki szintén késik- tekint órájára.

- Lány?- Kérdez rá egyből a hátvéd.

Egy aprót bólint a vezetőedző, majd kiadja számunkra a feladatot.

Csendben futjuk a köröket, mikor egy sípszót hallunk és egyből a hangirányába indulunk meg. Egy szőke, hullámos hajú nő áll trénerünk mellett. Bordó szoknyában, bordó tűsarkújával fúr lukakat a drága pázsitba. Ahogyan egyre közelebb érünk hozzájuk eszembe jut az új ember láttán a kapus Keylorék sztorija. Kénytelenül egy vigyor csúszik arcomra belegondolva, hogy ezzel a lánnyal találkoztak tegnap. Macelora nézek, aki felettébb gyanúsan méregeti őt.

Bemutatkozik és mond magáról még pár dolgot, valamint válaszol pár kérdésre. Mire nekem is kedvem támad kérdezni tőle.

- Te, ott feketében- fordul felém.

- Na, jó, te nem tudod, ki vagyok?- Nevetek fel hitetlenkedve.

- Nem, honnan tudnám?- Vágja rá hidegvérűen.

- Cristiano Ronaldo, Gyönyörűm. Hány éves vagy?

- Huszonhárom.

Aprót bólintok, majd elkezdem fürkészni a nőt, de a bongyor fiú közbevág.

- Vedd le a napszemüveged!- Szól hozzá ellentmondást nem tűrően.

Kate titokzatosan kezd mosolyogni és eleget tesz a kérésnek.

- Te vagy az! Marcelo vagyok.- Üvölt fel, majd barátság kötésben részesíti a szőkét.

Szóval tegnap vele találkoztak, életemben nem gondoltam volna, hogy az abszurd agyszüleményem valósággá válik.

Közben megtudjuk, hogy milyen nyelveken is beszél és vált pár szót Benzemával franciául, amiből én egy szót sem értek.

Closer

- Egy hónap múlva kezdődik a bajnokság, szóval nem ártana dolgoznunk- szól közbe- meglepő módon -Benítez.- Ha ennyire összebarátkoztatok, akkor Kate, kezdheted is Karimmal a munkád első komoly perceit.

Csak bólint egyet és elegáns csípő mozgással indul el, utána pedig újdonsült haverja, Benzema. Egytől egyig a szőkét nézzük, aminek Rafa vet véget az újabb feladatokkal.

Edzés vége felé ér vissza Sergio is a nőtől, ahol már mindenki volt, rajtam kívül.

- Cris, menj!- Kapom az utasítást.

Egy kézzel tolom fel magam a zöld talajról és indulok el unottan hozzá. Bejárathoz érve kopogás nélkül benyitok, mire a bent lévő dáma megijed és ugrik egyet.

- Azért ennyire nem vagyok félelmetes- röhögöm el magam.

- De, az vagy- kacsint rám.- Ülj le kérlek!

Helyet foglalok és a szétszórt szőkeséget nézem, aki nekem háttal mászkál mindenfelé. Cipőjének a sarka hangosan kopog a sötét padlón. Mellettem lévő fotelre irányítom tekintetem ahova egy telefon van ledobva. Azonnal odanyúlok és a középső gombot nyomom meg rajta. 10:57am és egy üzenet „Pep”-től.

- Hagyd békén a telefonom!- Emeli fel a hangját, mire mindkét kezem feltartom, megadásom jeléül.

- Ki az a Pep?- Kérdezek rá az engem érdeklő dologra.

- Nem mindegy?- Vált ismét flegmára, csak úgy, mint korábban.

- Nem- vágom rá gondolkodás nélkül.

Lenézően felnevet és nőies mozdulatokkal felém siet, megáll velem szemben, mire késztetést érzek arra, hogy én is felálljak, amit meg is teszek. Lenézek a lányra, aki gyilkosan pislog rám kék szemeivel, még így, magassarkúban is egy fél fejjel kisebb nálam. Fenyegetően tekint rám, mire én elmosolyodok. Körmeit végig vezeti oldalamon mire ajkaim elnyílnak egymástól, aranyosan felkuncog.

- Azért el ne élvezz attól, hogy hozzád értek, Cristiano Ronaldo.- Kacsint rám és nevemet külön kihangsúlyozza, de nem mozdul semerre.

Én is elnevetem magam, megtartva a szemkontaktust. Keze még mindig oldalamon pihen. Hirtelen felindulásból arcához nyúlok, és egy tincset tűrök a füle mögé. Tekintete lágyulni kezd és sokkal inkább érdeklődően pislog rám, mint riogatóan.

- Cris!- Ront be hirtelen Karim.

Egyből odakapjuk mindketten a fejünket, teljesen kétértelmű a helyzet, amit csapattársam biztosan félreért. Kínosan megvakarja tarkóját.

- Vagyis, végeztetek?- Néz ránk kínosan.- Mert akkor mehetnénk - próbálja terelni a témát.

- Persze, minden rendben, szokás szerint, mehetünk.- Sétálok oda a csatárhoz egy pillantást sem vetve Katere és az öltözőbe vesszük az irányt.

Szívesen maradtam volna még, de semmi szükségem egy Tim Clark balhéra, de azért a lányát sem kell félteni. Gondolataimba mélyedve megyek be az öltözőbe és ülök le az évek alatt már jól megszokott helyemre.   

- Na, milyen?- Áll meg velem szemben egy szál törölközőben a spanyol Ramos.

Hirtelen kapom fel a fejem és értetlenül pislogok rá. Benzema nem az a fajta, aki mindent összedumálhatott már az egész klubnak csupán pár perc alatt.

- Mármint?

- Kate, mi a véleményed róla?- Néz rám furcsán.

- Jófej, meg ért a munkájához- válaszolok röviden.

- És a nagy CR7 fejét már elcsavarta- jelenik meg a francia, akit jelen pillanatban szívesen nyírnék ki.- Cris ráhajtott, pedig ez fordítva szokott lenni, majdnem lekapta a csajt.

Ramos értetlenül kezd el röhögni. Belőlem egy fájdalmas sóhaj szakad ki, nincs köztünk semmi. Megrázom fejem a hamis információt szolgáltatót szemlélve. Egy kérdő pillantást vet felém, mire csak újra egy fejingatást kap.

- Ronaldo első látásra szerelmes, hát ez jó vicc- röhög még mindig Sergio.

Egyre többen figyelik a védőt, aki szinte már fetreng a földön a röhögéstől.

- Nem is történt semmi- mondom halkan a két srácnak.

Szinte kopasz barátom felnevet, míg a másik a földön ülve, immár csendben néz rám kíváncsian, így mesélni kezdek.

- Hát csak megnéztem a telefonját, mire kiakadt, aztán megállt előttem, én meg felálltam vele szembe, ennyi- jelentem ki teljes magabiztossággal - nincs közöttünk semmi, csak vészesen közel kerültünk egymáshoz.

- Láttam, amit láttam Cristiano- köti az ebet a karóhoz még mindig a francia.

Felsóhajtok és nem törődve velük zuhanyzáshoz kezdek készülődni.

- Ha neked nem kell, akkor, majd én- rántja meg vállát Sergio.

- Nem az, hogy nem kell- mikor ezt kimondom még magam is teljesen meglepődök, megint nem gondolkoztam mielőtt megszólaltam.- Nincs szükségem egy balhéra az apjával.- Rántom meg vállamat nem törődöm módon.

Troublemaker

A két focista csak győztesen vigyorog rám, megcsóválom fejem és tusfürdőm, valamint egy törülköző társaságában indulok tusolni.

Immáron felfrissülve lépek ki a Bernabéau stadion falai közül és fehér Ferrarim felé veszem az irányt. Egy fekete Range Rover Sport parkol mellettem Kate:01 rendszámmal. Szóval ez a szőkeségé, akinek hátulról hallom meg nevetését. Egyből odafordulok, nem hittem, hogy tud nevetni. Gareth Balelel az oldalán sétál felém, vagyis igazából az autója felé. Mindketten hatalmasakat derülnek, egészen ameddig belém botlanak.

- Oh, szia Cris- tekint rám a Clark lány.

- Mi ez a hatalmas öröm?- Érdeklődök kedvesen, mire újra elnevetik magukat.

- Képzeld el Garethet walesi hercegként és mindent megértesz- magyarázza még mindig nevetve a lány.

Mosolyra húzódik a szám, a felszabadultan nevető lány meglepő számomra. Váltunk még pár szót, majd a egy fontos találkozóra hivatkozva hagy minket magunkra. Amint szürke Mercijével kihajt a parkolóból Catherine arcára ismételten visszatér az a titokzatos mosoly, felhúzott szemöldökkel meredek rá.

- Megyek inkább én is- kuncog fel- nem jó ha kettesben hagynak minket- kúszik egy kacér vigyor arcára- hola Cristiano- köszön el tőlem.

- A barátaimnak csak Cris- szólok utána, mire megfordul.

- Mert barátok vagyunk?- Felvonja jobb szemöldökét, fejét jobbra dönti és karba teszi kezeit.

- Nem tudom- rántom meg vállam egy ezer wattos vigyor közepette.

A lány csak felnevet és beszáll autójába, még int nekem egy utolsót és elindul. 

Mosolyogva nézek a fekete autó után.